„Fontos, hogy a magyar szénvagyon ne vesszen el,” indokolta a döntést a kormánybiztos.

Fontos a kibocsátás csökkentése, de úgy látszik nem ennyire.

Két napos virtuális tanácskozásuk végére sikerült Japánt is meggyőzniük.

Egyedül Kínában lett több szénerőmű, mint amennyit lekapcsoltak. Ez jó hír a bolygónak, de a párizsi klímacélok elérésétől még így is messze vagyunk.

Évekig vitatkoztak róla, pénteken végre elfogadta kivezetésről szóló törvényt a Bundestag.

Belgium után a második ország az EU-ban, ahol ezt sikerült elérni.

A fukusimai atomkatasztrófa egyik nem várt következménye, hogy az energiaszegény ország a klímakatasztrófa közepén széndioxidgyárak építésébe kezd.

A tűzvész közepén kivett hawaii-i szabadságát egy dolgozó apáéhoz hasonlította, aki péntek délután már nem vállal több vízvezeték-szerelést, hogy a gyerekeivel lehessen.

A barnakőszenet égető Belchatówi Erőmű szén-dioxid-kibocsátása nagyobb, mint egész Dániáé, és a lengyel áramtermelés ötödéért felel. Viszont a lengyeleké az EU legnagyobb szénipara, és a kormány még az EU-s klímaterveket is megvétózta a védelmében. Inkább szennyeznek.

Ahogy azt sem tudják megmondani, meddig működhet még Mészáros Lőrinc szénerőműve.

Egy új kutatás szerint egyáltalán nincs olyan pályán a világ, amely a párizsi klímaegyezmény célkitűzéséhez vezethetne. Radikális lépések kellenek, elsőnek a fosszilis energiahordózók villámgyors kivezetésével.

A cél, hogy 2025-től egyáltalán ne használjanak szenet az áramtermelésben.

Pár éven belül teljesen kivonják rendszerből a szénerőműveket.

Ez az első alkalom, hogy nem csak szénerőművek szerepelnek a listán.

Dinamittal takarították el az útból, jönnek az új energiaforrások.