A köderdők (angolról fordítva felhőerdők) a Föld legkülönlegesebb élőhelyei közé tartoznak: az egyenlítőhöz közeli, 2000 méternél magasabb hegységekben kialakuló örökzöld erdőkben páratlan ökoszisztéma alakult ki.

Ez a sokszínű, rendkívül gazdag élővilág került veszélybe a klímaváltozás miatt: az északi szélesség 11 foka és a déli szélesség 9 foka közötti sávban kialakuló erdőkből eltűnőben van az a felhőréteg, mely a helyi élővilágot lehetővé tette.

Az Axios által idézett kutatások szerint egyre komolyabb a kockázata annak, hogy ezekben az erdőkben kevesebbszer fognak felhők alámerülni, emiatt pedig a magas páratartalomhoz és állandó nedvességhez hozzászokott állatfajok és növények nem fognak hozzájutni az éltető vízforrásukhoz.

A PLOS One című tudományos oldalon megjelent elemzésben a kutatók arra jutottak, hogy az előjelek alapján már a következő évtizedek során a köderdők összehúzódására és száradására lehet számítani. Felhő ugyanis akkor képződik, amikor a lehűlő levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, és a feleslegessé váló vízgőz kicsapódik. Viszont a klíma melegedése miatt a levegő magasabban hűl csak le eléggé ahhoz, hogy felhő képződhessen.

A kutatók a különféle, rendelkezésre álló károsanyag-kibocsátási és felmelegedési modellek alapján számolták ki, hogy milyen lehetséges forgatókönyvek várhatnak az erdőkre, és arra jutottak, hogy a következő 25-45 évben az újvilági trópusok köderdőinek 57-80 százaléka száradhat ki vagy szorulhat vissza. Ebbe beletartozik az összes köderdő Mexikóban, Közép-Amerikában, a Karib-térségben, Dél-Amerika északi részén található erdők többsége és dél-kelet Brazília erdeinek egy része.

Ha pedig a károsanyag-kibocsátás mértéke nem csökken, a köderdők visszaszorulása 86 százalékos lehet pár évtizeden belül. A kutatók szerint a megváltozott klíma miatt rosszul jár majd az Egyenlítő alatti alpesi öv elterjedt ökoszisztéma, a páramo is, melyeknek 70-86 százaléka lehet szárazabb a közeljövőben.

Az előrejelzések során azt találták, hogy mindössze a köderdők egy százaléka olyan a világban, ahol a megváltozott klíma miatt nőni fog a felhők mennyisége. A köderdők a klímaváltozás nélkül is visszaszorulóban voltak: az erdőirtások és az emberi népességnövekedés táplálta igények miatt már a kilencvenes évek elején is évi 1 százalékkal csökkent az erdők területe, ez pedig azóta csak felgyorsult.

A kutatás vezetője, Eileen Helmer (International Institute of Tropical Forestry) arról beszélt az Axiosnak, hogy jelentésük tiszta képet ad arról, hogy milyen nagy mértékben lehet számítani a köderdők visszaszorulására, illetve egyes fajok kihalására, melyek e nagyon törékeny ökoszisztémában élnek. Különösen rosszul a fán lakó növényfajok (az epifitonok), illetve az egyes béka- és gyíkfajok járhatnak. Egy korábbi becslés szerint csak Mexikó köderdőiben 37 féle faj halhat ki.

Nem minden köderdőben élő faj lesz majd feltétlen bajban, a visszaszoruló köderők mellett ugyanis a legtöbb országban szintén erdők vannak, és feltételezhető, hogy lesznek állatfajok, melyek képesek lesznek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Igaz, ehhez arra is szükség van, hogy ezeken a területeken a kormányok tegyenek meg mindent az erdőirtások megakadályozásáért. A köderdők egyedi élővilágáról többet magyar nyelven a Clandestino blog pár évvel ezelőtti beszámolójából lehet megtudni.