Döcög a kormány és a Magyar Nemzeti Bank várfoglalása

Csendben, időnként fordulatosan (értsd: teljesen átgondolatlanul), de mindenképpen nagy ambíciókkal alakul az Orbán-kormány várfoglalása. 

Ez az, aminek a mottója Lázár János szerint a következő:

„A budai Vár a magyar államhatalom végrehajtó központjának épült, így logikus a kormányzati szervek odaköltöztetése.”  

Ezt a projektet valamiért messze nem kommunikálják akkora hévvel, mint amennyit indokolna az óriási költsége. Népszavazás sincs róla. 

Ha óriásplakátokon nem is, időnként a Magyar Közlönyben megjelenik egy határozat arról, hogy megint megszerzett egy épületet az állam az új kormányzati negyed számára. Vagy éppen az, hogy mégsem bontanak le egy épületet, hanem oda is a Belügyminisztérium költözik. 

A határidők közben egyre csúsznak, a végső összegre tippelni pedig olyan lenne, mint úszóvilágbajnokság előtt pár hónappal megmondani, mennyibe kerül majd a vizes vébé vagy mennyi költöttünk az 56-os emlékévre. 

Ha valaki már azon gondolkodik, hogy a pazar környezet miatt elszegődne közszolgának, vagy csak új turistaútvonalat tervezne ebben a hangulatos városrészben, annak bemutatjuk az új kormányzati negyedet, egyelőre jelenlegi állapotában.

Útunk a Bécsi kaputól indul. Érdemes kipihenten érkezni, mert elég sok épületről van szó. És memorizáljuk a kormányzati várfoglalás hivatalos nevét: „a budai Várnegyed történelmileg hiteles helyreállítása és megújítása keretében, a Várnegyedben található, a kulturális és történelmi örökség részét képező épületek eredeti állapotát és történelmi funkcióját helyreállító” 

Rögtön itt van a Belügyminisztérium tömbje, ami nem kicsi. Sőt, bátran hatalmasnak is nevezhetjük és egyre nő. 

A Bécsi kapun belépve a Várba, forduljunk jobbra. A levéltár épülete egyelőre a levéltáré marad, pedig szép is, nagy is, elférne benne sok kormánytisztviselő a régi papírok helyett. De egyelőre menjünk el a palota előtt, addig az üveg épületig.

Igen, ez az.

Nándor utca 5-7.

Jelenleg állapotában úgy néz ki, mintha ezt szánnák a rosszul dolgozó BM-esek büntetőtáborának. 

Ráadásul ha a kormányon múlik, ez az erősen vegyes megítélésű, a környezetétől elütő épület nem élte volna túl a minisztériumok megérkezését. 

Az ötszintes Országos Villamos Teherelosztó 2007 óta üresen áll. 2015-ben az volt a terv, hogy megveszik 910 millió forintért a Magyar Villamos Művektől, és a levéltár számára felújítják. Addig el is jutottak, hogy megvették, de a kormány inkább gondolt egyet, és a levéltár bővítése helyett a közel egymilliárdért megvásárolt épület lebontása mellett döntött. Ha tartják az ekkor megszabott határidőt, az épület már nem is állna ott.

Aztán az építészszakma tiltakozása miatt a kormány még újabbat gondolt, visszavonta a halálos ítéletet és inkább a Belügyminisztérium veszi majd birtokba, felújítás után a Virág Csaba által tervezett épületet is.  

Ebédidőben a mellette lévő, a Zsiday-birodalomhoz tartozó Baltazár várja majd a belügy munkatársait. 

Az állam nemcsak egymilliárdot adott az épületért, de megvette az MVM-től a korábbi átépítési terveket, aztán rendelt új terveket is, már a BM-re beköltözésére szabva. Az átalakítási munkák még nem kezdődtek meg.

Jó hír azoknak, akik nem akarnak az üvegházban dolgozni

De menjünk tovább, hátha mégsem ez a szakma által szépnek mondott épület egy Várba vágyó közhivatalnok álma, mert jobban szeretne egy irodát egy vaskos falú, műemlék épületben, ahol ablakszerűek az ablakok. 

Rögtön bal kézre ott van az Országház utca.

A 32. számnál már jó helyen vagyunk. Itt kezdődik az az épülettömb, ahol Pintér Sándor új dolgozója lesz, egy igazi bálteremmel. A szűk utca miatt nem látszik, de ez egy elég nagy épület (ahogy egy majdnem százéves tanulmány fogalmaz: „monumentális arányai és szimterikusan tagolt homlokzata kellő távlat híján a szűk utcába sajnos csak kevéssé érvényesülnek”), a 28-as számig, sőt a 26-ig egybeolvadó, három belső udvaros tömb, ami átnyúlik egészen a párhuzamos Úri utcáig. 

Eredetileg itt egyházi épületek voltak, előbb a ferencesek barokk templomhajója és kolostora épült fel, aztán mellette a klarissza apácarend kolostora és kolostortemploma is. Utóbbiak éppenhogy elkészültek, mire II. József feloszlatta a ferenceseket és a klarisszákat, az elzabrált épületeket pedig kormányzati célokra építette át.  

Az nem véletlen, hogy Országház lett az utca neve, az épületeket az Országgyűlés alsó- és felsőházának alakították ki, bár Pozsony helyett mindössze háromszor volt itt országgyűlés, 1790-ben, 1792-ben és 1807-ben. Viszont mivel ez volt sokáig Buda egyetlen bálterme, rengeteg táncmultaságot tartottak itt. 

Nagy rendőrbulik most is lehetnek majd, az alsóházi ülésteremmost is bérelhető az egyelőre még az épületben működő Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetétől.

350 négyzetméteres díszterem az Országház utca 28-ban. Fotó: mtatk.hu

A terem és környezet átalakítására és a feldarabolt felsőházi terem rekonstrukciójára készültek tervek, de pénzhiány miatt nem valósultak meg. Majd talán most. 

És egy másik, szerényebb terem, ahol Pintér Sándor eligazításokat vezényelhet majd.

A Jakobinus-terem az Országház utca 30-ban. Fotó: mtatk.hu

Eredetileg ez a ferences kolostor ebédlője volt, de akkor már nem, amikor az összesküvésük leleplezése után ebben az épületben raboskodtak a magyar jakobinusok, ebben a teremben mondták ki rájuk a halálos ítéletet. Most konferenciaterem. 

Csak a 30-as szám alatt a következő intézmények vannak jelenleg:

  • Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központ
  • Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézet
  • Magyar Tudományos Akadémia Politikai TUdományok Intézete
  • Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézet 
  • Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet 
  • Magyar Tudományos Akadémia Egyesített Társadalomtudományi Könyvtár 
  • Magyar Tudományos Akadémia Etnikai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 
  • Magyar Politikatudományi Társaság
  • Magyar Szociológiai Társaság 

Van még több intézmény is a belügynek kinézett épületekben. Ők az MTA nemrég elkészült, a Soroksári útnál lévő székházába költöznek. Az ígért fantasztikus, XXI. századi körülmények egyelőre nincsenek, az új helyet megismerő kutatók teljesen kiakadtak, és hosszasan sorolták a panaszaikat az Indexnek: a költözéskor nem voltak bútorok, gondok vannak az internettel és kevés a hely. 

De ezzel most ne törődjünk, menjük tovább a BM-falak mellett. 

A hatvanas években belenyúltak a tömb Országház úti részébe, a 28. és a 30. számot összekötötték egy szárnnyal. A tervezésnél a legkevésbé sem számított, hogy hova is készül az épületrész.

Vannak korábbi tervek itt is egy szépészeti beavatkozásra, de az MTA ezt nem tudta kigazdálkodni.

A következő állomás az Országház utca 26. Erről két dolgot érdemes tudni. 

  1. Az egyemeletes barokk lakóházban annak idején az Országház szolgálati lakásait helyezték el. 
  2. Egy novemberi kormányhatározatból derült ki, hogy a kormány szívesen birtokba veszi, ha a Magyar Tudományos Akadémia felajánlja. 

Ha elhagytuk az MTA-s tömböt, lakóházak jönnek, majd az első lehetőségnél forduljunk jobbra, hogy egy hangulatos átjárón a tömb másik oldalára kerüljünk. Induljunk el a Kapisztrán tér felé. Jobbra elérünk a Zwack-házhoz. 

A Zwack-ház jobbra az Úri utca 45. alatt. A sárga épületről is mindjárt lesz szó.

Ez volt a Zwack-család rezidenciája a két világháború között, itt nevelekedett Zwack Péter. 1944-ben elvették a családtól a házat. Később az olasz, majd a török követség volt itt, hazatérése után Zwack Péter megpróbálta visszaszerzni, de nem sikerült. Régóta árulták az 567 négyzetméteres, 3 szintes + alápincézett, 16 szobás, 4 fürdőszobás, és szintenként egy-egy konyhával felszerelt, belső udvaros villát. 2015-ben 766 millióért nem sikerült eladni, végül a kormány tavaly decemberben jelentette be, hogy egymilliárdért megvette. 

Pár lépés csak, és már ott is vagyunk ennél a sárga épületnél (Úri utca 47.). Többb dologban is hasonlít a úloldalon lévő  Országház utca 26-ra.  A barokk polgári ház is az Országházban dolgozók szolgálati lakása volt. És ennél az épületnél is jelezte a kormány, hogy szívesen fogadja az MTA felajánlását és birtokba venné.

A következő épület, az Úri utca 49. már az óriási, a párhuzamos Országház utcáról átnyúló, belső udvaros tömb része. Itt van az 1991-ben megnyitott Posta- vagy Telefónia múzeum. A kormány tavaly júliusban kiadott egy határozatot, amiben különösebbe egyeztetés nélkül azt közölték, hogy most március végéig paterolják ki onnan a múzeumot, helyet biztosítva a BM-nek. Aztán novemberben visszavonták a dátumokat tartalmazó részt. (Nagyjából ekkor derült ki, hogy mégsem bontják le a Levéltár melletti üvegépületet, hanem az is a BM-é lesz.)

Ezt a múzeum úgy ünnepelte, hogy megmenekültek:

Az épület vakolata pereg, foltokban hiányzik, de a benne lévő 300 négyzetméteres múzeumban van egy igazi különlegesség, a világ utolsó működőképes forgógépes távbeszélőközpontja. A Rotary 7A1-t 1928 és 1985-ben még élesben használták. Másfél évig tartott, amíg beszerélték ide a többszobányi készüléket. Átköltöztetni nagyjából lehetetlen, mert szétszerelés közben helyrehozhatatlan károkat szenvedne. Ez bizonytalaníthatta el a kormányt, de ez nem jelenti azt, hogy nem költöznek az épületbe. 

Pedig mennyi belügyminisztériumi asztal elférne itt. Fotó: Postamúzeum/Facebook

A költözésre ítélt, majd mégis megkímélt Telefónia már része az egykori BM-tömbnek, amiben egyébként soha nem fértek el kényelmesen a kormányhivatalok. 

Ezért építették be a volt ferences és a klarissza kolostorokat eredetileg elválasztó utcát egy összekötő szárnnyal 1823-1824 között Pollack Mihály tervei alapján, klasszicista stílusban. Az egyre nagyobb tömbben volt előbb a Magyar Királyi Kúria, majd a Pozsonyból átköltöztett Helytartótanács (itt méltóztatott remegni 1848-ban), aztán több minisztérum bútorozott be, de kicsi volt a hely. Annyira nem fértek el, hogy lakóházakat béreltek ki a környéken, de például a vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyik ügyosztályát istállókból átalakított helyiségekben helyezték el.

Az épületet ezért 1872-ben azonos architektúrával egészen a Mária Magdolna-templomig meghosszabbítottak (Úri utca 53.). De ez sem jelentett megoldást, mert hiába a majdnem 150 év különbség időben, van, ami nem változik. 

Nagyapáink nagyapái is elszálltak a költségekkel.

A bővítésre ugyanis eredetileg 423 225 forintot szántak, majd kiderült, hogy a valódi költség ennek majdnem a duplája, 839 272 forint. Mivel menet közben a helyhiány miatt még egy emelettel bővíteni akarták az új szárnyat, 1 082 000 forintos tervvel mentek a kormányülésre. A Pénzügyminisztérium viszont erre azt mondta, hogy maradjanak csak az eredeti költségeknél, így a többi minisztérium távozott, és maradt csak a BM, a minimális bővítés miatt ők is szűkösen. 

Úri utca 51. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete van itt, már nem sokáig.   

Ebben az épületben raboskodott a Habsburgok fogságában Batthány Lajos is. További rossz történelmi emlék: az épület udvarán a Gestapo számtalan francia, lengyel, bolgár és magyar ellenállót, főtisztet és hadifoglyot végzett ki

A keskeny út másik oldalán a szépen felújított épület a prímási palota, és ott van a német nagykövetség is. Maradjunk is ezen az oldalon, az Úri utca páros oldalán. Majdnem visszatérve a Kapisztrán térre, a sarkon van a Haslinger-Scossa-ház. Elsőre semmi különös. 

De ez az az épület, amit a Magyar Nemzeti Bank alapítványa, a Pallas Athéné vett meg 795 millió forintért. 610 négyzetméter az alapterülete, de az igazi különlegessége az, ami miatt már a második világháború előtt is megszerezte a Magyar Nemzeti Bank. Az épület alatt ugyanis  hatalmas barlangrendszer van, ami tökéletesen alkalmas óvóhelynek és az aranytartalékok tárolásának. Át is alakították háromszintes bunkerré a háború első éveiben.   

Ez az alagútrendszer össze van kapcsolva az út túloldaláról induló volt BM-es katakomba hálózattal. A Pallas Athéné tervei szerint ez lesz a székházuk, ami helyet ad oktatási programoknak és szakmai szemináriumoknak. De készült olyan terv is, hogy az MNB alapítványa wellness-funkciókkal bővíti ki a föld alatti háromszintes pincerendszert. A pezsőfürdős, szaunás tervek a műemléki tanácsadó testület tervtanácsa elé is kerültek, de az alapítvány szerint nem lesz wellness-bunker a Vár gyomrában, hanem "az oktatással és képzéssel foglalkozó központ legfontosabb célja a világ globális működésének elemzése és az ezzel kapcsolatos ismeretek megosztása lesz", és lesz benne szakkönyvtár.

A tervk úgy néztek ki, hogy a legalsó szintről nagyjából 150-160 méter hosszú alagút vezet majd ki az Attila úti bejáratig, ahol a metszetrajzok alapján egy másik látogatóközpont fogadja majd az alapítvány tevékenysége iránt érdeklődő tömegeket. 

  A bunkerrendszer belépési pontjai: Úri utca, Lovas út, Attila út.   

 De egyelőre nem folyik munka az épületnél.  

A közelben viszont lesz mélygarázs, a BM-esek és a jegybankosok legnagyobb örömére. 

A térnek ezt a sarkát egyébként nem a föld alatti labirintuson ülő Haslinger-Scossa-ház, hanem a Hadtörténeti Múzeum uralja. Pofás lenne ez a hatalmas épület is valamilyen minisztériumnak, mondjuk a honvédelminek. De erről így konkértan még nincs szó. Aztán ott van mellette az I. kerületi városháza. 

Még egyszer visszanézve a BM hatalmas tömbjére, képzeljük még oda azt a szárnyat, amivel lezárják majd a tér felé eddig nyitott épületegyüttes Országház utcai és Úri utcai részét. Ugyan hivatalosan az eredeti állapot visszaállítása a cél, de itt soha nem volt ilyen szárny, annyit mondtak, hogy illeszkedik majd a két, egyébként különböző magasságú épülethez. 

Megkerestük a BM-et, hogy mikor költöznne el a Várba, mi a terv a Telefónia Múzeummal, bekebelezik-e a Zwack-házat és a két, az MTA felajánlásából megszerzett épületet is, de azt a választ kaptuk, hogy a kérdések idő előttiek, április 30-áig kell a kormány részére benyújtani a részletes költség- és ütemterveket, az elhelyezésre vonatkozó javaslatokkal és a költözés időpontjaival. 

Munka egyelőre sehol nem látszik, az év végére biztosan nem lesz ebből költözés. Kizárólag a BM-tömb mérnöki munkáira és a felújításokra 15,5 milliárdot szántak első körben, de ez nincs kőbe vésve. 

Ez még csak a Várnak az a része, amit a Belügyminisztérium foglal el. A következő részben jön a Nemzetgazdasági Minisztérium, aminek az új otthonát 27 milliárdért csicsázzák ki, az MNB még két, horribilis árú épülete és Orbán Viktor új dolgozója