80 éve kezdődött a náci propagandaolimpia, amin öt magyar zsidó is aranyérmet szerzett

  • 1936. augusztus 1-én kezdődött el az első, televízión is közvetített olimpia a Harmadik Birodalom fővárosában.
  • Bár nagy hangsúlyt kapott a sport is, amihez Leni Riefenstahl Olimpia-filmjei is himnuszt zengtek, a 80 évvel ezelőtti nyári olimpiai játékok inkább a náci propagandáról szóltak.
  • Plusz az árja felsőbbrendűségre rácáfoló amerikai világsztár, a négy aranyat szerző fekete Jesse Owens és a Führer viszonyáról.
  • Öt magyar zsidó is aranyérmet szerzett.

Németországot az első világháború után nem hívták meg sem az 1920-as antwerpeni, sem az 1924-es párizsi olimpiára, de a NOB 1927-ben engedett, és Berlint választotta az 1936-os játékok helyszínének, amit 1931-ben véglegesített. Csakhogy 1933-ban hatalomra jutottak a nácik, ezért több ország, főleg az Egyesült Államok bojkottot mérlegelt (de Franklin D. Roosevelt nem foglalt állást). Amikor viszont Adolf Hitler megígérte a „fajok és vallások” szabad részvételét, a nemzetközi közvélemény megnyugodott, és ideiglenesen sikerült egy nyitott, pozitív Németország-képet kialakítani külföldön, utoljára a második világháború végéig.

Werner Mach tervei alapján zajlanak az előkészületek 1936. április 1-én a Birodalmi sportmezőn: hátul az Olimpiai Stadion, előtte az edzőpálya, elöl pedig egy szabadtéri színpad. (Fotó: Fox Photos / Getty Images)

Kevésbé volt emlékezetes, de az 1936-os téli olimpiát is a Harmadik Birodalomban, Garmisch-Partenkirchenben rendezték meg. A NOB annyira elégedett volt vele, hogy az 1940-es téli játékokat megint itt akarták megtartani, mivel az eredetileg választott Sapporóval a Kína és Japán közti háború miatt már nem lehetett számolni, de végül kitört a második világháború, így az ötödik téli olimpiát csak 1948-ban, a svájci St. Moritzban lehetett megtartani.

Adolf Hitler a IV. téli olimpiai játékok megnyitóján. Mellette Henri de Baillet-Latour, a NOB 3. elnöke és Rudolf Hess, a Führer helyettese. (Fotó: Német Szövetségi Archívum / Wikipedia)

A nyári olimpia szervezését Joseph Goebbels propagandaminisztériuma látta el, és annyira nemzeti feladatnak tekintették, hogy a sajtóban a „félzsidósága” miatt támadott Theodor Lewaldot, a német szervezőbizottság hivatalos főtitkárát Hitler rendeletileg vette a védelmébe, mondván: a sajtótámadások veszélyeztetik a projektet.

Készül a 100 ezer férőhelyes olimpiai stadion. Az építkezéskor a náci propaganda a német munkások pontosságát és kitartását az egyiptomi piramisépítőkéhez hasonlította. (Fotó: AFP / dpa)

Az olimpiai falu Berlintől 15 km-re épült, Döberitzben, egy régi katonai gyakorlótéren. Az 550 ezer m2-es területen folyó építkezést a Wermacht felügyelte, mert a helyén később katonai gyakorlóteret akartak kialakítani. A kaszárnyaszerű épületkomplexumban folyamatosan a sport és a hadsereg kapcsolatát érzékeltették a külföldi vendégeknek, akiket – bár igyekeztek jól ellátni (például az egyes nemzetek kedvenc ételeivel) – szabályosan bezártak a faluba: megakadályozták a kapcsolatukat a külvilággal, és megfigyelték őket.

Sportvezetők a berlini olimpián. (Fotó: Hulton Archive/Getty Images)

Az 1928-as amszterdami olimpián lobbant fel először az olimpiai láng, és a berlini olimpia volt az első, ahol fáklyafutást is tartottak. Az Olümpiánál a Carl Zeiss Jena optikai tükrével lángra lobbantott tüzet 3422 sportoló vitte 1-1 km-en keresztül. Kisebb botrányok kísérték a tűz útját: Ausztriában az osztrák nácik a Németországgal való egyesülést követelték, Csehszlovákiában meg azért tüntettek, mert egy hivatalos német olimpiai plakát a Szudéta-vidéket a Német Birodalomhoz tartozóként ábrázolta, emiatt Prágában rövid időre ki is aludt az olimpiai láng.

Az olimpiai láng érkezése Berlinbe. (Fotó: The Art Archive / CCI)

A fáklya augusztus 1-én ért a berlini Lustgartenbe, ahol a Hitler-Jugend 20 ezer tagja állt őrséget, de volt ott még 40 ezer SA-tag és rengeteg néző is. Az oltárt Fritz Schilgen gyújtotta meg az Olimpiai Stadionban, majd következett a megnyitó.

Miután Hitler megnyitotta a XI. olimpiai játékokat, felvonták az olimpiai lobogót, felengedtek 20 ezer galambot, és díszsortüzek dörögtek, majd Richard Strauss olimpiai himnuszára megérkezett a több mint 3000 fáklyavivő közül az utolsó, aki meggyújtotta az olimpiai lángot. (Fotó: Fox Photos/Getty Images)

A Führer a protokoll szerint nem tarthatott beszédet, csak a játékok megnyitását jelenthette be, de a fellépését alaposan megtervezték: amikor a maratoni kapuhoz ért, himnusszerű fanfárzene szólt, a díszpáholy felé pedig Wagner győzelmi indulója kísérte.

Hitler és a kísérete megérkezik a megnyitóra. (Fotó: Mrs E. E. Williams/Keystone/Getty Images)

A Führer páholya előtt a felvonuló nemzetek közül a németek mellett az osztrákok, a franciák és a románok is felemelt karral haladtak el, bár a franciák később azt nyilatkozták, hogy az az antik olümpiai üdvözlés volt. Az amerikai atléták viszont nem fordították a fejüket Hitler páholya felé, ezért kifütyülték őket.

Hitlerék integetnek a XI. nyári olimpiai játékok megnyitóján. (Fotó: The Art Archive/Stapleton collection)

A sportversenyekre 49 nemzet érkezett. Új sportágak is kerültek a játékok közé, például a kosárlabda, amit az Egyesült Államok nyert meg, illetve a kajak-kenu, amiben az osztrákok vitték el a legtöbb aranyérmet. Először és utoljára szerepelt az olimpián a főleg Németországban és Ausztriában népszerű mezei, nagy pályás kézilabda, amit focipályán, focikapura játszottak. A 10:6-ra végződő német–osztrák döntőt 100 ezer ember nézte meg. A nácik a legfontosabbnak a focitornát szánták, de Németországot a nyolcaddöntőben 2:0-ra kiejtette Norvégia. Ez volt egyébként az egyetlen focimeccs, amit Hitler végignézett. Voltak művészeti versenyek is építészet, irodalom, zene, festészet és grafika műfajban, ezekben is osztottak érmeket.

Az 1000 méter egyéni kenu végeredménye (balról jobbra): a német bronzérmes, Erich Koschik, a kanadai aranyérmes, Francis Amyot és a csehszlovák ezüstérmes, Bohuslav Karlik.

A NOB nyomására a nácik garantálták, hogy zsidó sportolók is lehetnek a német olimpiai csapatban, ha elérik a megfelelő kvalifikációs szintet, de ennek a célja is csak az árja felsőbbrendűség propagandája volt. A zsidó sportegyesületeknek nem biztosították a lehetőségeket a felkészülésre, és a zsidó sportolók edzéseit is közvetlenül a válogatóversenyek előtt tartották, hogy fáradtan érkezzenek. Ráadásul a helyszínen SA- és SS-tagok gyakoroltak rájuk nyomást. Egyedül Gretel Bergman magasugró kvalifikált eredményesen, és nem sokkal az olimpia előtt beállította a német csúcsot, de aztán mégsem nevezték a játékokra. A helyét Dora Ratjen foglalta el, aki negyedik helyen végzett, de 1938-ban megbukott, mert kiderült, hogy valójában férfi.

A német nézők karlendítéssel tisztelegtek a megnyitón. (Fotó: AFP / dpa)

Amikor az egyik NOB-tag többször utalt arra, hogy az amerikaiak bojkottálni fogják az olimpiát, ha nem lesz legalább egy zsidó a német csapatban, Hitler többször is leszögezte, hogy ezt a kérést nem teljesíti, de amikor megtudta, hogy a NOB elnöke is fel akarja emiatt keresni, végül belement, hogy a már az Egyesült Államokban élő félzsidó Helene Mayer 1928-as tőrvívó olimpiai bajnok hangsúlyozottan németként, alibisportolóként csatlakozzon a német csapathoz. A döntőben egyébként kikapott a szintén zsidó származású Elek Ilonától, a bronzérmes a szintén zsidó osztrák Ellen Preis lett. A téli olimpián hasonló okokból szerepelhetett az Olaszországban élő Rudi Ball félzsidó jégkorongozó.

Spyridon Louis görög atléta, aki megnyerte 1896-os első újkori olimpia maratonját, átadja Adolf Hitlernek az olajágat. (Fotó: Fox Photos/Getty Images)

Amikor a 22 éves világcsúcstartó, Jesse Owens a 100 méteres síkfutásnál rajthoz készült, a birodalmi propaganda által előírt módon a tévériporter azt mondta: „Két fekete négy fehér ellen. Európa az Egyesült Államok ellen. A harc elkezdődik!” Owens korábban a bojkottmozgalommal volt, de azon belül is voltak fekete értelmiségiek, akik a faji diszkrimináció miatti bojkottot amerikaiként nevetségesnek tartották. Akkora fölénnyel nyert, hogy a teljesítményét 1960-ig nem tudták felülmúlni, és a 100 ezres stadionban még rengeteg nácit is lenyűgözött. Egy darabig csak róla szólt az olimpia.

Több helyen írták, hogy az egyik győzelme után Hitler elhagyta a stadiont, hogy ne kelljen kezet fognia egy négerrel, Albert Speer később azt mondta, Hitler többször is panaszkodott a fekete sportolók sikerei miatt. Owens viszont csak szépet mondott róla, az önéletrajzában azt írta:

„Amikor elmentem a kancellár előtt, felállt, intett nekem, és én visszaintettem.”

Többen állították, hogy volt egy titokban készített fotó is, amin Owens és Hitler kezet fogott, de Owens szerint a képet az amerikai sajtó visszatartotta, hogy lejárassa Hitlert, pedig ő nem érezte az elutasítását, inkább Rooseveltre panaszkodott, aki nem küldött neki üdvözlőtáviratot, és a Fehér Házba sem hívta meg, mivel közeledett a választás, és félt, hogy emiatt szavazatokat veszítene a déli államokban.

Az amerikai Jesse Owens (1913-1980) a célban a 100 méteres síkfutás után. Owens három másik számban (200 méteres síkfutásban, 4x100 méteres váltóban és távolugrásban) is arany érmet szerzett. (Fotó: Keystone/Getty Images)

Az olimpián Leni Riefenstahlék 400 ezer méter filmet vettek fel, amit utána másfél évig vágtak, mire megszületett az Olimpia 1. – A népek ünnepe és az Olimpia 2. – A szépség ünnepe. A filmtechnikailag és esztétikailag forradalmi filmek minden díjat bezsebeltek (bár az USA-ban és Nagy-Britanniában egyáltalán nem mutatták be), Riefenstahl pedig megteremtette a modern testkultúrát és az emberi testet középpontba állító reklámok alapjait.

Leni Riefenstahl (1902-2003), Hitler hivatalos propagandafilmese és Walter Frentz operatőr a berlini olimpián. A rendező itt forgatta élete egyik csúcsművét, a két részes Olimpiát. (Fotó: Keystone/Hulton Archive/Getty Images)

Az 1936-os berlini olimpián a legtöbb aranyérmet, a Német Birodalom szerezte meg: 33-at. A második legeredményesebb csapat az Egyesült Államok lett. A harmadik helyen Magyarország végzett 10 arannyal. Pedig az olimpia előtt egy jobboldali magyar lap (Nemzet Szava) így írt: „Zsidóktól hemzseg a magyar olimpiai küldöttek névsora. Sőt a vezetők is legnagyobb részt zsidók. Ne is számítsunk magyar sikerekre Berlinben, bárhogy is hazudja a remélendő sikereket a zsidó sajtó.” Végül öt zsidó sportoló is aranyéremmel tért haza. Egyébként az újkori olimpiai játékokat kezdeményező és elindító Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapító tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára, Kemény Ferenc is zsidó volt. (Főbb források: Rubicon 2012/7, Népszabadság, Wikipedia)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;