Magyarország egyik leggazdagabb emberének gyára volt, aki végül éhen halt

Ács Dániel
2016 május 16., 11:03
photo_camera A textilkereskedő Goldberg Ferenc 1785-ben a mai óbudai Lajos utcában kékfestő üzemet alapított. Ebben az épületben található ma a Textilmúzeum.
photo_camera Goldbergék a 19. század elején Goldbergerre változtatták a nevüket. Az üzlet jól ment. A nyereséget visszaforgatták, és 1845-ben beruháztak az akkori kor legmodernebb textilnyomógépébe, egy Perrotinba, és hamar az ország első textilnyomói lettek.
photo_camera A Goldbergerék az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mellé álltak. Részt vállaltak a honvédség egyenruhákkal való ellátásában. A szabadságharc leverése után Haynau magas hadisarccal sújtotta a lázadó zsidó családot, és termékeik jelentős részét be kellett szolgáltatniuk.
photo_camera Még mindig áll az 1907-ben épített, ikonikus víztorony.
photo_camera 1857-ben a Pest-Budára látogató Ferenc József meglátogatta a gyárat, és megbocsátott a vállalatnak a szabadságharc idején tanusított magatartásáért. A család 1867-ben nemesi címet kapott, ekkor vehették fel a Buday előnevet.
photo_camera Zsigulik foszladoznak az egyik elhagyott épületben.


photo_camera www.drinkcocaine.hu
photo_camera Goldberg Ferenc után fia, Goldberger Sámuel, majd annak felesége, Adler Erzsébet, majd annak fia Buday-Goldberger Károly, majd annak fia Buday-Goldberger Berthold vette át, és irányította az egyre sikeresebb vállalatot.
photo_camera Goldberger Berthold időszaka alatt (1876 - 1913) állt át a cég az akkorra már elavult Perrotine nyomógépekről a hengernyomógépek használatára, és így termékeikkel továbbra is komoly piaci sikereket értek el itthon és külföldön is.
photo_camera Goldberg Leó a család legnevezetesebb, és legsikeresebb tagja 35 esztendősen – apja, Berthold halála után – vette át az óbudai cég vezetését.
photo_camera Goldberg Leó kibővítette szülei szövetkikészítéssel és nyomással foglalkozó gyárát, majd a vállalat az első világháború idején a hadsereg beszállítójává vált.
photo_camera 1923-ban szövödét, 1927-ben fonodát, 1930-ban selyemszövödét, majd 1932-ben vigonyfonodát létesített a Kelenföldön vásárolt gyárterületen. (Ez a gyár később Kelenföldi Textilgyár – KELTEX – néven működött.)
photo_camera Goldbergék 1934-től külföldön (Angliában, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, Ázsiában és Afrikában is) több leányvállalatot alapítottak.
photo_camera Goldberg Leó mindent elért, amit el lehetett érni. A Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) igazgatója, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének elnöke, a Magyar Külkereskedelmi Intézet igazgatósági tagja, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa lett.
photo_camera Egy vetítőgépbe is beleszaladtak a Városi Gorillák.
photo_camera dr. Buday Goldberger Leó soha nem keresztelkedett ki. Aktív szerepet játszott a zsidó közéletben. Nagy összegekkel támogatta az óbudai zsidó hitközséget. Ennek ellenére 1935-től a Parlament felsőházának is tagja lett.
photo_camera Goldberger, Horthy Miklós kormányzó kártyapartnere, és ifjabb Horthy Miklós a Goldberger-birodalom igazgatósági tagja volt. Az iparügyi miniszter külön engedélyével a második zsidótörvény (1939) életbe lépése ellenére megtarthatta elnök-vezérigazgatói címét. A háború alatt is tovább fejlesztette gyárát. Új gépeket vásárolt és új üzemet rendezett be egy modern típusú műszál feldolgozására.
photo_camera Hiába a legkiválóbb kapcsolatok és az elképesztő vagyon, 1944. március 19-én, az ország német megszállásának első napján a Gestapo letartóztatta, és Mauthausenbe szállította. A tábor felszabadulását ugyan megérte, de 1945. május 5-én éhen halt.
photo_camera A világháéború után a gyárat még három évig a család vezette, ám 1948-ban Goldberger Textilművek és Kereskedelmi Rt. néven államosították. A kelenföldi gyárból létrehozták a Kelenföldi Textilkombinát Nemzeti Vállalatot, az óbudaiból pedig a Goldberger Textilnyomó és Kikészítő Nemzeti Vállalatot.
photo_camera 1989-ben a Budaprint csődbe ment, így a több, mint 200 éves vállalat megszűnt, a család szétszóródott, és szinte a világ minden pontján megtalálhatóak.

Kép: A Goldberger Textilgyár 1908-ban.
Városi Gorillák urvex Goldberger gyár stream

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.