Apokalipszis Délkelet-Ázsiában

Délkelet-Ázsiát páratlan természeti katasztrófa sújtja. Az Indonéziában hetek óta lángoló erdőtüzek füstje lassanként mindent beborít. AFP PHOTO / ADEK BERRY
A tüzek nagy részét Borneó és Szumátra szigetén gyújtották. Így irtják az erdőt, hogy minél nagyobb területeket tudjanak felszabadítani a mezőgazdaság számára. Nemcsak a növényzet lángol, hanem a talajt borító szerves anyag, a tőzeg is, amelyből hatalmas mennyiségű metán, a széndioxidnál 21-szer erősebb üveghatású gáz szabadul fel. AFP PHOTO / ADEK BERRY
A tűz, és a mindig északnak, Szingapúr és a Maláj-félsziget felé szálló füst már évtizedek óta minden évben súlyos gondot okoz. AFP PHOTO / ROSLAN RAHMAN
A helyzet azonban folyamatosan romlik, ahogy Indonéziában egyre növekszik a természettől elhódított területek mérete. Ráadásul az egyszer már felégetett föld egyre szárazabb lesz, így a következő szezonokban könnyebben kap lángra. A 2015-ös természeti katasztrófa súlyosabb lehet, mint az eddigi rekorder 1997-es szezon, amikor 9 milliárd dollárnyi környezeti kár keletkezett. AFP PHOTO / Bay ISMOYO
A tragikus 2015-ös helyzetért részben az El Niño felel. Ez a globális környezeti-meteorológiai jelenség következtében Délkelet-Ázsiában az idén különösen kevés csapadék esett, ami segíti a tüzek keletkezését és terjedését. Az indonéz hatóságok szerint november végéig nem is számíthatunk olyan csapadékra, ami kioltaná a tüzeket. AFP PHOTO / ROMEO GACAD
Szumátra, Borneó és a Maláj-félsziget déli csücske a NASA szeptember 24-i műholdfelvételén. Azóta sokat romlott a helyzet és sokkal több a füst.
Bár a tüzek Indonéziában égnek hatásukat Délkelet-Ázsiában sokfelé érezni. A legrosszabb a helyzet az indonéz szigetvilág közelében, Szingapúrban és Malajziában. Az utóbbi fővárosában, Kuala Lumpurban (a képen) az utóbbi hetekben voltak olyan napok, amikor a látótávolság 400 méter alá csökkent. AFP PHOTO / MANAN VATSYAYANA
A füst távoli vidékeken, a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön is katasztrofális hatással van a levegő minőségére. A képen a népszerű thai nyaralóhely, Kho Samui egyik tengerparti strandján fulladoznak a turisták. AFP PHOTO / Geraldine LASSALLE

Október végéig az indonéz tüzek következtében annyi üvegházhatású gáz került a levegőbe. mint amennyit a japán gazdaság egy teljes év alatt termel. Ami ennél is megdöbbentőbb: 2015 őszének szinte minden egyes napján az indonéz tüzek több szennyezőanyagot juttattak az atmoszférába, mint a világ második legnagyobb szennyezője (Kína után), az USA.

Palembang, Szumátra, Indonézia. AFP PHOTO / ABDUL QODIR
A tüzeknek köszönhetően Délkelet-Ázsiában eddig legalább félmillióan kaptak el valamilyen légúti megbetegedést. A sűrű füst ellen sokan semmivel nem védekeznek, akik meg igen, azok sok esetben teljesen haszontalan szűrőmaszkokat használnak. Sok indonéz kórházban már palackból lehet tiszta levegőt szívni. AFP PHOTO / Bay ISMOYO
A szennyezett levegő miatt az érintett országokban számtalan iskolát és egyéb közintézményt kellett hosszabb-rövidebb időre bezárni. Csak Malajziában 1,5 millió diákot érintetttek a bezárások. A régióban sok repülőtér forgalmát is szüneteltetni kellett. AFP PHOTO / Bay ISMOYO
A kényelmetlenségek, közvetlen egészségügyi hatások mellett a füst hosszabb távon is káros. A mezőgazdasági termés sok helyen a megszokott töredéke lesz, és senki sem tudja, évtizedek múlva milyen betegségek jelentkeznek a most szennyezett levegőt belélegzőknél. AFP PHOTO / MANAN VATSYAYANA
A legtöbb tüzet már megművelt mezőgazdasági területek mellett található erdőkben gyújtják. Ezeken az ültetvényeken részben a papíriparban felhasznált fákat, még gyakrabban pedig az élelmiszeriparban egyre fontosabb szerephez jutó, pálmaolajat adó olajfákat ültetnek. A képen olajpálma-ültetvénynek lecsupaszított terület Borneón. AFP PHOTO / Bay ISMOYO
A maláj és a szingapúri kormány folyamatosan Indonéziát hibáztatja, és követeli a tüzek megfékezését. De az a helyzet, hogy a felégetett területekre éhező nagy cégek közül soknak maláj és szingapúri tulajdonosai is vannak. AFP PHOTO
Orángutánok ma már csak Szumátrán és Borneón élnek, éppen azon a két szigeten, ahol a legtöbb tűz ég. Környezetvédő szervezetek szerint a világ orángutánpopulációjának egyharmadát veszélyeztetik a lángok, de van olyan indonéz nemzeti park, ahol az orángutánok több mint fele kipusztult az erdőirtás következtében. AFP PHOTO / BORNEO ORANGUTAN SURVIVAL FOUNDATION (BOSF) / INDRAYANA
Joko “Jokowi” Widodo (a képen) a héten megszakította amerikai látogatását, hogy otthon a környezeti katasztrófával tudjon foglalkozni. Előtte még volt ideje találkozni Barack Obamával, akivel egyetértettek abban, hogy muszáj lenne tenni valamit a klímaváltozás, az üveghatású gázok kibocsátása ellen. Jokowinak különösen fontos, hogy Indonéziának még a decemberi párizsi ENSZ-klímacsúcs előtt sikerüljön valamilyen eredményt felmutatnia. AFP PHOTO / ROMEO GACAD
A légszennyezést csökkenteni, a tüzeket eloltani azonban nehéz. A lápos erdőkben felgyülemlett tőzegben a tűz gyakorlatilag a felszín alatt parázslik, ami hatalmas mennyiségű szennyezőanyagot juttat a levegőbe, viszont nagyon nehéz tenni ellene. AFP PHOTO / Bay ISMOYO
A tüzeket próbálják repülőkrők vízzel bombázni. és az indonézek megpróbálkozak mesterséges csapadékkeltéssel is. Egy ideig minden külföldi segítséget elutasították, de most már a szomszédos Malajzia és Szingapúr mellett többek közt orosz, japán és ausztrál tűzoltók és környezetvédelmi szakemberek is dolgoznak az országban. Közben malajziai vallási vezetők arra kérték a helyi muszlimokat, hogy imádkozzanak a tüzek kihúlásáért. AFP PHOTO / Abdul QODIR
A tüzek nagy részét illegálisan gyújtották. Indonéziában több, gyújtogatásért felelős cég vezetőjét letartóztatták, Szingapúrban pedig még 2014-ben fogadtak el egy törvénycsomagot, amely bünteti a szennyezéshez hozzájárulókat. Szumátra és Borneó nehezen megközelíthető dzsungeleiben azonban nagyon nehéz betartatni a törvényeket. AFP PHOTO / ADEK BERRY
Jokowi elnök szerint Indonéziának legalább három évre lesz szüksége a probléma megoldására. Sajnos hat évvel ezelőtt az elődje azt ígérte, hogy az ország 2020-ig legalább 26 százalékkal fogja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez képest 2004 és 2014 között semmi sem változott, hiába ír alá Indonézia minden nemzetközi környezetvédelmi egyezményt. Minden évben Indonézia erdeinek körülbelül 1 százalékát kiirtják. AFP PHOTO / ADEK BERRY


Környezetvédelmi szakemberek, Indonéziában és világszerte egyaránt, azt mondják, hogy a szigetország sokkal többet tehetne a tüzek megfékezéséért. Van, aki szerint egyszerűen be kellene tiltani a tűzgyújtást, és börtönbe zárni, aki megszegi a szabályt. Mások azt mondják, hogy meg kell állítani a mezőgazdasági engedélyek kiadását, hogy ne növekedhessen a megművelt területek aránya. Persze ezeket a törvényeket sem lenne egyszerű betartatni. A videót az egyik legszennyezetteb városban, az egymillió lakosú szumátrai Pekanbaruban készítették helyi aktivisták.

A nagy nemzetközi környezetvédő szervezetek a pálmaolajjal dolgozó élelmiszeripari és kozmetikai multikat próbálják arra rávenni, hogy csak olyan beszállítókkal dolgozzanak, amelyek nem pusztítják az indonéz erdőket. Ennek nincs sok eredménye, mint ahogy az ezek a multik által gyártott termékek bojkottjára felszólító kezdeményezéseknek sem. AFP PHOTO / ADEK BERRY
A világ olajpálma-ültetvényeinek 85 százalékát maláj és indonéz cégek üzemeltetik. Kétségetelen, hogy az ezek által gyújtott tüzek sokat szennyeznek, azonban fontos tudni, hogy még most, a legnagyobb füstfelhők szezonjában is csak töredékét adják a világ károsanyag-kibocsátásának. AFP PHOTO / MANAN VATSYAYANA