Elveszi a kormányuk a Katarban rabszolgaként tartott észak-koreai vendégmunkások fizetését

A katari stadionépítéseken dolgozó munkások szállásának konyhája.AFP PHOTO / MARWAN NAAMANI

Ha van dolog a világon, amin nem lepődök meg, az az, hogy Észak-Koreában elég sokan ugranak a lehetőségre, hogy legálisan elhagyhassák a világ legbrutálisabb és legostobább diktatúráját, ahol bárkit, bármikor, és gyakorlatilag bármiért kivégezhetnek. Ami még a jobbik eset, mert küldhetnék átnevelő munkára is, ami még a vészjósló nevénél is rosszabb: gyakorlatilag koncentrációs tábort jelent.

A katari stadionok építésén dolgozó vendégmunkások szállása.AFP PHOTO / MARWAN NAAMANI

Ennél tulajdonképpen bármi vonzóbb perspektíva. Akár az is, hogy valaki a családjától távol, idegen országban dolgozzon nevetséges, két dolláros napidíjért – ami így is négyszer annyi, mint amit otthon kereshetne. Észak-koreaiak ezrei vállalnak így munkát kínai masszázsszalonoktól nyugat-szibériai építkezéseken át bárhol, ahova a rezsim elengedi őket.

Például Katarban, ahol a 2022-es világbajnokság stadionjain a becslések szerint 2500 észak-koreai is dolgozhat - pokoli körülmények között, hiszen eddig az építkezéseken már ezernél több munkás vesztette életét.

Ilyen körülmények között élnek, útlevelüktől megfosztva, a Katarban dolgozó migránsok.AFP PHOTO / MARWAN NAAMANI

A legnyomasztóbb a helyzetükben mégis az, hogy bár külföldi munkát csak az kaphat, akit szigorú ellenőrzések után erre alkalmasnak találtak – tehát nem áll fent mondjuk a dezertálás veszélye –, a külföldre kijutó kevesek végül

semmivel sem tehetik jobbá sem a maguk, sem családjuk életét.

Hálószoba a katari munkásszállón.AFP PHOTO / MARWAN NAAMANI

Fizetésüket ugyanis

egy az egyben lenyúlja a rezsim.

Katarban például az észak-koreai munkásoktól rögtön elkobozzák az útlevelüket, fizetésüket pedig egyenesen az észak-koreai állam bankszámlájára utalják.

Egy bangladesi vendégmunkás lakókörlete Katarban.AFP PHOTO / MARWAN NAAMANI

Így azok, akiket így végső soron rabszolgának adnak el külföldre, nemhogy nem segíthetnek otthon maradt családjukon, de még aggódhatnak is szeretteik biztonságáért, mert

a rezsim az otthonmaradottakkal zsarolja őket.

Az észak-koreai rabszolgák sanyarú helyzete ráadásul afféle mostohagyermeke a globális jogvédő mozgalmaknak:

  • azok, amik az észak-koreai atomprogramra figyelnek, nem igazán törődnek az emberi jogokkal;
  • amelyek az emberi jogok helyzetét vizsgálják, nem igazán foglalkoznak a szervezett emberkereskedelemmel;
  • az emberkereskedelemmel foglalkozók pedig nagyon ritkán foglalkoznak Észak-Koreával, ahonnan nagyon nehéz bármilyen releváns információt szerezni.
Katar, 2015.AFP PHOTO / AL-WATAN DOHA / KARIM JAAFAR

Reményt most az adhat, hogy a részben a katari vébé miatt kirobbant FIFA-botrány miatt a FIFÁ-nak és Katarnak se ártana javítani nemzetközi megítélésén. A Foreign Affairs szerzője, Sarah Mendelson szerint erre remek lehetőséget adna, ha elkezdenének együttműködni a nemzetközi emberkereskedelem ellen küzdő civil szervezetekkel az észak-koreai rabszolgák ügyében. (Via Foreign Affairs, Council on Foreign Relations, Database Center for North Korean Human Rights)