Így tiltakozott az utca 1989-ben

A rendszerváltás idején készült fotók jelentek meg a Fortepanon, Krassó Györgyről. Krassó emblematikus figurája volt a magyar ellenzéknek. Magyar Október Párt néven politikai szervezetet is alapított, ami elutasította a rendszerváltás szerinte túl puha módszereit, ezért nem is indultak az első szabad választásokon.

Krassó 1932-ben született, a második világháború után kommunista volt, de 1955-ben már politikai okok miatt kizárták az egyetemről. Fegyverrel vett részt 56-os forradalomban, ezért 10 év börtönre ítélték, 1963-ban amnesztiával szabadult.

A nyolcvanas években lakásokban tartott előadásokat a forradalomról és rendszeresen szervezett 56-os megemlékezéseket is, illetve szamizdatokat adott ki. 1985-ben Angliába emigrált, ahol a Szabad Európának és a BBC-nek dolgozott. 1989-ben tért haza, 1991-ben halt meg Budapesten.

A képeket Krassó sógora, Philipp Tibor készítette.

oldalra.
Fidesz tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél, 1988-ban. Fotó: Fortepan/Philipp Tibor

 

Bős-Nagymaros elleni tüntetés 1989-ből. Fotó: Fortepan/Philipp Tibor

1988 - 89-ben az ellenzéki szervezetek már nagyobb tüntetéseket szerveztek a kommunista hatalom ellen. 1988-ban még előfordult, hogy a rendőrség feloszlatta a tiltakozókat, 1989-ben már nem volt erőszak az utcákon, legfeljebb igazoltatásokkal igyekeztek elbizonytalanítani a felvonulókat. A történelmi emlékezéseken túl (március 15., október 23.) a romániai falurombolások és a bős-nagymarosi vízlépcső ellen is voltak komolyabb megmozdulások.

Bős-Nagymaros elleni tüntetés 1989-ből. Fotó: Fortepan/Philipp Tibor
Bős-Nagymaros elleni tüntetés 1989-ből. Fotó: Fortepan/Philipp Tibor
Emlékezés az aradi vértanúkra. Fotó: Fortepan/Philipp Tibor
Krassó György rendőrök között. Fotó: Fortepan/Philipp Tibor
Krassó 1989-ben visszanevezte Nádorra a Münnich Ferenc utcát. Fotó: Fortepan/Philipp Tibor
Igazoltatás az utcaátnevezés után. Fotó: Fortepan/Philipp Tibor
Krassó György Háy Ágival a Fő utcai lakásukban. Fotó: Fortepan/Philipp Tibor