Hatvanöt éve alakult az NDK

Május elsejei felvonulás 1948-ban. A második világháború végén Németországot a négy szövetséges hatalom megszállási övezetekre osztotta, az ország egyharmada került a szovjetek ellenőrzése alá. 1946-ban megalakult a Német Szocialista Egységpárt, amit Moszkvából irányítottak. 1947-ben a szovjet megszállási területek határán már felhúzták a vasfüggönyt. Berlin ugyanakkor megosztott maradt, mert a nyugatiakat nem sikerült kiszorítaniuk a fővárosból. Az 1949. október 7-én létrejött Német Demokratikus Köztársaság fővárosa Kelet-Berlin lett.  (Fotó: Fox Photos/Getty Images)
Május elsejei katonai parádé. A megalakulást követő évben választásokat tartottak, az egységlistára a választók 99,3 százaléka voksolt. A náci pártokat betiltották, a többi politikai csoportot erős kontroll alatt tartották. Ennek eszköze az 1950-ben megalakult Állambiztonsági Minisztérium, a Stasi volt. Az első ötéves terv alatt megkezdődtek az államosítások, ami komoly menekült hullámot indított el nyugatra.  (Fotó: Keystone/Getty Images)
1953 májusában annyira megemelték a munkanormát, hogy a túlhajszolt, rossz körülmények között élő munkások fellázadtak. A zavargásokat csak a Vörös Hadsereg segítségével tudták leverni. Ezután a párt igyekezett az életszínvonal emelését elérni. 1955-ben az NDK is belép a Varsói Szerződésbe. Ugyanekkor a kommunista párt 99,46%-os győzelmet aratott a választásokon, ezért a Szovjetunió megszüntette a komisszári posztot. (Fotó: Keystone Features/Getty Images)
1961. augusztus 13-án Nyugat-Berlint műszaki zárral vették körül, hogy megakadályozzák a keletiek szökését. A fal hivatalos neve: Antifasiszta Védősánc, a hivatalos indok szerint a nyugati kémek beszivárgását akadályozzák meg. A határőrök lőparancsot kaptak a menekülők megállítására. (Fotó: Central Press/Getty Images)
A Berlini Falon 1989-ig a 268 menekülési kísérletből 128 végződött halállal. A leghíresebb történet a tizennyolc éves Peter Fechterhez fűződik, barátjával együtt próbáltak átszökni a Falon. Barátjának ez sikerült is, de Fechtert meglőtték. A szögesdrótok közt közel egy óráig magára hagyták, míg ő az életéért könyörgött. A keletnémet határőrök megvárták míg elvérzik, csak azután vitték el a holttestet. (Fotó: Keystone/Hulton Archive/Getty Images)
A leghíresebb határátkelő a Checkpoint Charlie volt, ami a keleti Mitte és a nyugat Kreuzberg kerületeket kötötte össze. Eredetileg még az amerikaiak alakították ki az ellenőrzőpontot 1945-ben. 1961. októberében itt néztek egymással szembe az amerikai és szovjet páncélosok. 
Brezsnyev szovjet pártfőtitkár az NDK 25. születésnapján.
Erich Honecker 1971-től 1989-ig irányította az NDK-t. Már tízéves korában tagja lett egy kommunista gyerekcsoportnak, majd 1930-ban belépett a kommunista pártba. A náci hatalom alatt Franciaországban bujkált, majd Berlinben letartóztatta a Gestapo, és két évet börtönben töltött. Honecker előtt Walter Ulbricht irányította az országot, de Honecker Brezsnyev támogatását élvezve végül sikeresen gyengítette elődjét, majd 1971-ben első titkárnak választották. 1982-ben egy kőműves meg akarta ölni, de a merényletet megúszta, majd 1989. október lemondott minden tisztségéről. A Fal leomlásakor Moszkvába, a chilei követségre menekült. 1992-ben kiadták Németországnak, de sosem ítélték el betegsége miatt. Végül 81 évesen, 1994-ben halt meg Chilében.
A 80-as évektől, a többi szocialista országhoz hasonlóan, az NDK gazdasági helyzete megrendült, csak hitelekből tudták finanszírozni a működését. 1984-ben negyvenezer idős keletnémetet engedtek áttelepülni nyugatra, mert nem tudták már biztosítani számukra a nyugdíjat. Gorbacsov reformjait Honeckerék mereven elutasították. 1989-ben a párt 98,85%-os győzelme ellen több helyen tüntettek, választási csalást emlegetve, majd az augusztusi Sopronpusztai páneurópai piknik végleg elindította a lejtőn az NDK-t.

HUNGARY-GDR-FRG-REFUGEES

1989. októberében már több tízezres tüntetések voltak az országban. Lipcsében hetvenezren követelték a szabad utazás jogát, tíz nappal később Honecker lemondott. November kilencedikén Günther Schabowski bejelentette a szabad utazás jogát, majd egy újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az intézkedés azonnali hatállyal érvényes. Azon az estén kelet-berliniek ezrei indultak meg a határhoz, és hozzáláttak a Fal lebontásához. November végén Helmut Kohl bejelentette, hogy az NSZK és a NDK létrehozhat egy föderációt. 1990. augusztus 31-én kötik meg a két német állam egyesüléséről szóló szerződést. Az NDK október 3-án megszűnik.